Autoimmun Betegségek

SLE - Szisztémás lupus erythematosus | Autoimmun Betegségek

A lupus tünetei

Bár az SLE gyakorlatilag minden szervet érinthet, mégis leggyakoribb célpontjai a bőr, a vesék, és a szív.
A betegségnek vannak olyan általános tünetei, mint a láz, gyengeség, rossz közérzet, fáradékonyság, testsúlyvesztés.

Leglátványosabbak a bőrtünetek. Az ún. pillangó-erythema egy leginkább lepkéhez hasonlító vörös elváltozás, mely a betegek mintegy felében látható az orrháton (ez a pillangó teste), és két oldalt az orr melletti arcterületeken (ezek a szárnyak). Az elváltozás napsugárzás vagy szoláriumozás hatására felerősödik vagy kiújul.

A másik legjellegzetesebb bőrtünet az ún. discoid lupus – hámló, kerek, élénkpiros színű bőrkiemelkedés -, mely a test bármely részén előfordulhat.

SLE-betegek számára új terápiás lehetőség | Autoimmun Betegségek

A lupus formái ugyanakkor életkor szerint is megoszlanak (30–40 éves nők körében jellemző, ritkábban idős korban is felléphet), de létezik gyógyszer kiváltotta és veleszületett forma is. Ezeknek más és más a klinikai képe és kórlefolyásuk sem azonos. A legsúlyosabb esetek a központi idegrendszert és/vagy a vesét érintő formák, a legkedvezőbb progressziójúak pedig általában az öregkori és a gyógyszermellékhatásként jelentkező SLE-megbetegedések.

Autoimmun haemolyticus anemia | Autoimmun Betegségek

A gyulladásos bélbetegségek extraintestinalis manifesztációi

A gyulladásos bélbetegségek szisztémás kórképek; a klinikum előterében általában a béltünetek állnak, de a lefolyás során számos intestinalis és extraintestinalis szövődmény fellépésével kell számolni. A szisztémás manifesztációk további jelentős morbiditást jelenthetnek, és kedvezőtlen hatásúak az életminőségre. A szisztémás tünetek egy része valószínűleg a közös patomechanizmussal függ össze; egyes tünetek a bélbetegség következtében kialakult táplálkozási hiány, anyagcsere- és endokrin zavar következményei, más tünetek a lokális gyulladás környezetében kialakuló ártalmakkal, valamint a kezelés mellékhatásaival hozhatók kapcsolatba. A patomechanizmusban elsősorban genetikai és immunológiai tényezők szerepét támasztják alá az ismert adatok. Komolyabb extraintestinalis tünet a betegek mintegy 20-25%-ánál alakul ki, Crohn-betegségben gyakrabban, mint colitis ulcerosában. A legfontosabb szisztémás megjelenési formák: perifériás és axialis arthritis, osteoporosis, uveitis, erythema nodosum, pyoderma gangraenosum, primer szklerotizáló cholangitis, nem alkoholos steatohepatitis, anaemia, thromboembolia, vesekő, húgyúti szövődmény. Az eredményes diagnosztikához és kezeléshez az érintett társszakmák bevonása szükséges. A gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek gondozása során figyelni kell az extraintestinalis manifesztációkra is.

gyulladásos bélbetegségek, colitis ulcerosa, Crohn-betegség, extraintestinalis manifesztációk

Sarcoidosis vagy Boeck sarcoidosis - Autoimmun Betegség

Sarcoidosis vagy Boeck sarcoidosis egy ismeretlen eredetű szisztémás megbetegedés. Leggyakrabban a tüdőt támadja meg, egyébként a bőrt, a szemet, illetve a nyirokcsomókat. A megtámadott szervekben felszaporodnak a fehérvérsejtek, és csomókat képeznek.
A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg. A sarcoidosis esetek egy részét, gyakran véletlenül fedezik fel, vagy spontán meggyógyul, de felléphet több szervi elégtelenség és akár halál is.