Autoimmun Betegségek

Pajzsmirigy-túlműködés és a táplálkozás | Autoimmun Betegségek

A túlműködés tünetei
A pajzsmirigy túlműködésekor – vagy a pajzsmirigyhormonok túladagolásakor – a vérnyomás megemelkedik, a szívműködés és a pulzus gyorsul, a szervezet energia- és oxigénfelhasználása nő, a bőr nedvessé és nyirkossá válik, a reflexek és a gondolkodás élénkül. Jellemző a nyugtalanság, a kézremegés, valamint az érzelmi labilitás is. Az emésztőrendszer működésének fokozódása hasmenésben nyilvánulhat meg. A testsúly még fokozott étvágy mellett is csökken. Nőkben menstruációs zavarok jelentkeznek és a teljes ciklus felborulhat. Autoimmun folyamat esetén a pulzusszám és a mirigy nagyfokú duzzanata mellett a szemgolyó kidülledése is jellemző. Túlműködéskor a pajzsmirigy általában megnagyobbodik – ez a golyva, más néven strúma -, amely azonban nem feltétlen jelenti a mirigy túlműködését, mivel alulműködés esetén szintén megduzzadhat.

Új felismerés: a koromtól - az autoimmun betegségig | Autoimmun Betegségek

Mint az egyetem honlapján írják (www.tcd.ie), tanulmányukat a Nanomedicine című tudományos folyóiratban ismertetik részletesen. Eredményeiknek jelentősége lehet a nanotechnológiai termékek és
anyagok gyártásában, használatában és végleges elhelyezésében is.

Ismert, hogy a közlekedésből származó koromszemcsék, a cigarettafüst és a por hosszabb időn át tartó belélegzése a tüdő krónikus gyulladásához vezethet, ahogyan a dohányzás és az autoimmun betegségek kialakulása között is kapcsolat áll fenn. Mostani tanulmányukban arra voltak kíváncsiak az ír és amerikai kutatók, hogy a nanotechnológiai termékek milyen hatással vannak az élő sejtekre, milyen egészségügyi kockázatot hordoz, ha az emberek ki vannak téve ezeknek.

A Sjögren-szindróma és tünetei | Autoimmun Betegségek

A betegség elindítója egy autoimmun folyamat, mely során autoantitestek termelődnek a könny- és nyálmirigyek ellen, így folyamatos gyulladást tartanak fenn bennük. A gyulladás következtében a mirigyeket alkotó sejtek fokozatosan pusztulnak, feladatukat nem képesek ellátni többé, és megjelennek a betegségre jellemző tünetek.
   A Sjögren-szindróma kialakulására jellemző az, hogy a különböző tünetek nem egyszerre jelennek meg, hanem több hónap, vagy év alatt egymás után tűnnek föl, ezzel megnehezítve a biztos diagnózis felállítását.

A késői diagnózisért felelőssé tehető még az a tény, hogy szájszárazságot sok egyéb tényező – cukorbetegség, dohányzás, csökkent folyadékbevitel, bizonyos gyógyszerek – is okozhat, ezért az immunológiában nem járatos orvos gyakran fel sem veti ennek a betegségnek a gyanúját, hanem egyéb okot keres a háttérben. A szemszárazság pedig olyan gyakori, és oly sok más oka is lehet, hogy kísérőtünetek nélkül a szemész sem mindig gondol rá.